Az érintkezési szögmérő műszer (vagy goniométer) egy precíziós eszköz, amely optikai elemzést használ a folyadékok szilárd felületekkel való kölcsönhatásának tanulmányozására. Méri az érintkezési szögeket, a felületi szabad energiát, a felületi feszültséget és a felületi feszültséget, -nagyon hasznos az iparban és a kutatásban. Íme egy egyszerű lebontás- arról, hogyan válasszon egyet, hol működik, és kinek van a legtöbb előnye.
I. Gyors tippek a választáshoz
Kezdje azzal, amire szüksége van:
Rutin minőségi ellenőrzések? Használja a statikus érintkezési szög mérését és a 0,01 fokos felbontást,{1}}nincs szükség további sallangokra.
Dinamikus folyamatok tanulmányozása (például folyadékszórás)? A dinamikus szög teszteléséhez vegyen egy modellt legalább 200 képkocka/mp sebességgel (szükség esetén később frissítheti).
Felületi energia elemzése? Válasszon egyet, amely több tesztfolyadékkal is működik, és 200+ előre beállított folyadékadatkészlettel rendelkezik-, így megkíméli Önt a kézi beviteltől.
Nagy vagy trükkös mintákkal dolgozik? Keressen 12-hüvelykes ostya-kompatibilis platformokat. A moduláris kialakítás is előnyös, -add hozzá a hőmérséklet-szabályozást vagy a nagy sebességű kamerát.
Főbb jellemzők, amelyeket figyelni kell:
Mérési tartományok: 0–180 fok érintkezési szögeknél, 0–3000 mN/m felületi feszültségnél-mindkettő 0,01 fok /0,01 mN/m felbontással.
Mintaszakasz: Többirányú{0}beállítás szükséges (minimum 0,1 mm-es pontosság). Az SDC-500W 360 fokos fokozatmentes forgatással rendelkezik, ami hasznos az összetett teszteknél.
Optikai beállítás: 10-szeres nagyítás, 5000×4000 maximális képfelbontás és zoom{3}}állítható gyújtótávolság (130 mm±5 mm vagy 200 mm±5 mm), hogy tiszta cseppfelvételeket készítsen.
Tartósság és megfelelőség: Aerospace{0}}minőségű alumíniumötvözet test (eléggé szívós laboratóriumokhoz/üzletekhez), és megfelel az olyan szabványoknak, mint a 2006/42/EC és az EN ISO 12100:2010.
Szoftver és praktikum: A kezelőfelületnek egyszerűnek kell lennie,{0}}nincs meredek tanulási görbe. Automatikusan-jelentéseket kell készítenie, és beépített-kör/ellipszis algoritmusokkal kell rendelkeznie a pontos számításokhoz.
II. Hol használják
Ipari minőségellenőrzés: Felületkezelés, bevonatok, tisztítószerek, vegyi diszperziók, festékek és lakkok. Tesztelje a nedvesíthetőséget, a tapadást, és módosítsa a készítményeket, hogy megoldja az olyan problémákat, mint a hámlás vagy az egyenetlen terjedés.
Tudományos kutatás: Anyagtudomány (a felületek módosítása hidrofób/hidrofil jellegűvé), interfészkémia és biomedicina (a gyógyszerhordozók szövetekkel való kölcsönhatásának ellenőrzése).
Speciális iparágak: Félvezetők (az ostyák tisztán tartása a következetes gyártás érdekében), új energia (az akkumulátorelektródák teljesítményének optimalizálása) és textíliák/papír (vízállóság vagy nedvszívó képesség tesztelése).
III. Kinek van a legtöbb haszna
Vállalkozások: Gyártók (minőség-ellenőrzések a gyártás során), K+F csapatok (új termékek fejlesztése) és harmadik felek{0}}tesztlaboratóriumai (megbízható jelentések kiadása).
Kutatás és oktatás: Egyetemi laboratóriumok (anyag-, kémia vagy biomediológiai kutatás) és intézetek (a legkorszerűbb anyagokon{0}}dolgoznak).
Szabályozók és speciális cégek: Kormányzati szervek (ipari szabványok megállapítása), orvostechnikai eszközök gyártói és élelmiszer-csomagoló cégek (a biztonság és a megfelelőség biztosítása).
